"Hal helyett hálót!" Önfoglalkoztatás állami segítséggel.

Semmi sem az aminek látszik.

Felemelt fejjel program

1. Alprogram: Jóllakott gyermek.

2. Alprogram: A munkába vezető út.

Mindkét alprogram több modulból, projektből áll. Időtartama utánkövetéssel együtt 3 év. Költsége 1500 millió Ft.

Célcsoport: Munkanélküli szülők és gyermekeik. (Nógrád Megyében 1000 fő, egy családból lehet két fő is.)

Részletek a bevezető gondolatok után.

 

 

A cím ötletadója Hegedűs Zsuzsa a miniszterelnök tanácsadója, aki mellesleg nem ebben a minőségében bemutatta a péntek8 egyik decemberi adásában a Minden Gyermek lakjon Jól Alapítvány tevékenységet, misszióját.

Olyan erőfokon beszélt erről a fájdalmas –nemcsak-magyar problémáról, hogy egy az ételosztásnál nagyobb volumenű programcsomag ötletét indította el bennem. Nem volt nehéz azonosulni mondataival „Amíg egy gyerek is éhezik Magyarországon, ne akarjunk mással foglalkozni.” (Kb. így hangzott.) Igaza van.

Én tanítok, közelről látom a problémát. Hozzá is kell, hogy tegyek még valamit: Ma Magyarországon hihetetlen nagy az aránya a többgenerációs munkanélküli családoknak. A gyermekek pszicoszociális zavarainak legfőbb eredője ez a lefelé eső lelkiállapoti-életvezetési spirál, amelynek következménye, hogy a szülő már akkor sem tud a nevelésben partnerünk lenni, ha szeretne. E-közben azt hallom, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhat. Ezt természetesen az a nyárspolgár (proli) hangoztatja, hamis biztonságtudatának öntelt ítélkezés rohamában, akinek még megvan a munkahelye. Kíváncsi lennék, mit mond, amikor éppen letelt a munkanélküli segélye.

Indíttatáson több gyökerű:

  1. Volt egy ideám a rendszerváltás évében.
  2. Művelődésfilozófiai megközelítés.
  3. Pedagógiai megközelítés.
  4. Részt vettem egy fél éves roma-mentori és egy két éves családsegítő mentori programban.

 

  1. Volt egy ideám:

A rendszerváltás –melyet címeznek így is úgy is- előtt szinte úgy láttam az országot, ahogyan Kopátsy Sándor (Kádár és kora). Bizony leírta és így is éreztem, hogy a nemzeti középosztály Kádár évtizedei alatt izmosodott meg, a rendszerváltás utáni négy évben még bízott, de értetlenül nézte a szélhámosok felemelkedését, mert mint mondta a legantikommunistább erő, a Szabad Demokraták Szövetsége; „ a rossz tőkés is jobb, mint a semmilyen”. A nemzeti középosztály szorgalmas és takarékos (pedig nem volt mindenki protestáns, mint pl. én) tömege szépen lassan és értetlenkedve tönkrement. Az én ideám az volt, hogy ez a Magyar Út és a magunkfajtának lett kitalálva rendszerváltás. Természetesen azóta sok esemény mögé tudtam bekukkantani, értem ennek a hihetetlen (mert bestiális) tervnek megvalósulási mechanizmusát. Most már világos, milyen hatalomtechnikai és pénzügytechnikai mesterkedések vezettek ide.

Az én elképzelésembe nem fért bele a tartós munkanélküliség, mert akkor az SzDSz energikus csapatában, magam is (bár tag nem voltam) sok-sok ún. gondolatkísérletet végeztünk el, hogy a valóságban az emberekkel ne kelljen kísérletezni. E szellemi munkának egyik virtuális terméke a népi részvényes „privatizáció” volt, amely felett az SzDSz és MDF gyorsan „elhajtotta az időt”. Még ma is jó metódusnak tartom olyan országokban, ahol most kezdik az állami vagyon felszámolását.

Persze ma már azt is tudja minden magára valamit is adó közgazda, hogy a gyenge állam, a kis vagyonnal rendelkező állam nagyon kiszolgáltatott tud lenni. A chichagoi iskola akkoriban erős hatást gyakorolt az elmére. Mi hülyének tűntünk azzal, hogy csak lassan a privatizációval, különös tekintettel arra, amivé a mienk jajult, fajult, a reprivatizáció helyett. (Be kell látni ez sokkal bonyolultabb lett volna, de most nem adna annyi bűnüldöző munkát, mint amennyi még a kormányra vár.)

Erős államra, visszaosztani tudó államra van szükség. Véleményem most is az ami 20 évvel ezelőtt. Kell egy erős középosztály, amely már 1990-ben széles bázison szárnyit bontogatta, de a következő nyolc év csaknem kivéreztette. Erre építhetett az I. Orbán kormány és bizony nagy sikerrel. Csak látták volna ezt még többen, mert sokan láttuk, de nem elegen. Az én ideám továbbra is az erős középosztállyal rendelkező Magyarország, amely munkaerőhiányban „szenved”.

A gyermekek ebben a közegben derűsek, testileg, lelkileg erősek és tanulni akarnak. A szülők követelnek tőlük, nem tűrik, ha gyermek lóg, nem tűrik, ha szemtelen, akár velük, akár a tanárukkal, akár a szomszéd nénivel, akár a kortárs csoporttal.

Ebben a világban nekünk, tanároknak „csak” az a dolgunk, hogy tehetséges gyermeket pályára állítsuk, trenírozzuk, felismerjük, hogy egyáltalán miben jó, a lemaradóknak legyen energiánk segíteni a megismerési képességeket fejlesztő technikáinkkal, jó osztályközösségeket ápoljunk, lehessünk innovatív szakmaiságú személyiségek. Legyünk képesek szeretni a gyermeket akkor is, ha bosszant…

 2. A probléma művelődésfilozófiai megközelítése:

 

Valhalla…valaha a tanár tudta, milyen ideális személyiséget, embertípust kell „kifaragni”, ez volt az előbbi évszázadban  a szocialista embertípus. Lenézették velünk ugyan a polgári dekadens értékrendű embert, de adtak helyette másikat. Tele volt ez az embereszmény, taxatíve felsorolható jellemvonásokkal, A központi tanterv ezt a célt hivatott a gyakorlatban érvényesíteni, elérni. Ebben a világban a munka értékes volt. Csak az volt a kérdés, hogy (Vettem részt ilyen kutatásban.) ki milyen értékhierarchiát állít fel, de mivel a munkalehetőség természetes volt, senki sem kérdőjelezte meg a munka becsületét, legfeljebb éles határt vont a hivatástudatból és a pénzért végzett munka között. Legfeljebb ezen a szinten lehetett valaki opportunista. Teljesen másként élték meg ezeket a dilemmákat a kádercsemeték. A lányoknak ez ilyen családokban muszáj volt min. érettségizni, de ajánlott volt legalább a tanítóképző. Így született meg sok-sok kontraszelektált pedagógusnő.

Ők azonban nem álltak ilyen eszméletlen pedagógiai problémák előtt, mint most mi, akik részben azért hivatástudatunk kényszerének engedve vagyunk a pályán.

Előttünk állnak a részben civilizálatlan, részben kultúrálatlan, gyakran antiszociális amorális és immorális gyermekek és nem ők tehetnek róla.

 

 3. A probléma pedagógiai megközelítése:

 

A gyermekek összes devianciája szerzett. Ezen nem szeretnék senkivel sem összeveszni, nem akarom már hallgatni a „vérükben van a bűnözés” marhaságokat. Nem hiszem el, hogy a cigány eleve nem szeret dolgozni, mert a vérében van a lustaság, a zene a tánc stb..

Láttam a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben –ahol villanyszerelő tanuló is voltam- meleg üzemben keményen helytálló cigány férfiakat.

Hallottam gőgős salgótarjáni munkásokat fitymálóan beszélni a „paraszt”-ról, aki siet haza a faluba, mert vár rá a háztáji munka, miközben a városi csávó a gyártól 100 m-re levő sörözőben hörpölgette a korsó sört. De ugyanakkor vitt bennünket a pincébe a szakmunkás, amikor éppen időnk engedte, hogy elektrotechnikai vagy más szakmai számításokat végeztessen el velünk és volt olyan szakmunkás, aki órákon át tudott sanzonokat énekelni, vagy verset mondani.  És nem csak a söröző volt közel a gyárhoz, hanem a Kohász Művelődési Központ (Lassan összedől.) ahol én néptáncolni kezdtem, más fiatal zenélni, vagy színjátszani, vagy balettezni.

És a cigányt is meg kell tanítani táncolni, ahogy én tettem Nagybárkányban, Pásztón vagy ahol csak kérték. Hálásak voltak érte. A cigányt is meg kell tanítani zenélni, ezt tették szüleik, de már elfogytak. A mai romungrók csak a munkanélküliséget, a sorbaállást a segélyért, a színesfémet… látják.

Ezek a cigányok (részben), úgy jönnek az óvodába –ha jönnek-, hogy alig tudnak beszélni. Leginkább káromkodnak és átkozódnak. 6 éves kortól persze mindenki iskolaérett lesz valami csoda folytán. Négy év alatt, mivel nem volt szabad buktatni, funkcionális analfabétaként egy agresszív kiskamasz jelenik meg a fölsőben. Ennek lassan talán vége lesz.

A fölsőben mindenféle diszfunkcionális program éli túl magát, mint az IPR és az Útravaló. Erre csak a pénz megy, örülök, mert mi vesszük föl a semmiért. Ezek miatt a programok miatt a fölsőben is kiröhögnek, mert nem buktatunk, mert akkor mire vettük föl a pénzt?

A gyermekek egy része közben éhezik, de nem vallja be. Feszült, viszik a pszichológushoz, holott csak el kellene látni otthoni munkával, amiből étel is származik, persze a tanulás mellett. Nem kell hagyni időt neki mindenféle agysorvasztó sorozat buta, zsibbadt bámulására és ha egészséges fáradság miatt lefekszik és nem akar hajnalig ún. „kommunikálni” valamelyik idióta internet-csatornán, (a pornóról nem is beszélve) akkor másnap tudunk neki valamit tanítani.

Éhes gyermek nehezen figyel.

Kialvatlan gyermek sehogy nem tud figyelni. A kettő együtt katasztrófa.

A rosszul szocializált gyermek liberális környezetben a bűn forrása.

A gyermek ingerlékeny, állandó konfliktus kíséri minden szünetben.

A gyermek öntudatos, ha bánt valakit, nem lehet őt büntetni semmivel, ami „fáj”.

A szülő azt mondja, nem tud vele mit kezdeni.

A szülő mindenben igazat ad neki.

A szülő vádakat kreál az áldozatkész tanárral szemben.

A szülő meg is veri a pedagógust, ha szükséges.

A gyermek is megveri, ha már egyszer látta a szülőtől.

A gyermek a szülőt is megveri, ha nem tetszik neki valami.

Na, egy kis sarkítással itt tartunk most a „szabad világban”.

 

Mindennek a munkanélküliség, a létbizonytalanság, az értékvesztés (népi, nemzeti, spirituális), a totális liberalizmus, anarchizmus és nihilizmus (így ebben a kauzális sorban) az oka.

Minden 1989-ben a „spontán” privatizációval kezdődött.

 

 4. Mentori programok és tanulságaik.

 

Én is voltam munkanélküli. 1992-ben még jól ment a piac, annak ellenére, hogy a Németh-kormány ráengedte a Lengyel seftelők millióit a városi piacokra, a vásárokra. Káosz volt a kereskedelemben. 1990-től az MDF-kormány az új rendszer, ráengedte a külföldi rablótőkét a nagyiparra, a nagykereskedelemre, végül a kisiparra és kiskereskedelemre. (A nemzeti középosztály kivéreztetése.) A szemem előtt szűntek meg a nagy magyar cukorgyárak. Beszűkültek a lehetőségek, gazember magatartás híján szépen abbamaradt minden kicsi vállalkozásforma. 1982-ben még a gyöngyfűzés is szépen profitált. Regisztráció, segély nincs, tanfolyam, fél éves tanári állás.

A számítógépes tanfolyam egy kapcsolatot fialt, így ismertem meg egy ambíciózus roma egyesületi elnököt. Pályáztunk komoly programokra.

Ez után indult kísérleti jelleggel a Roma Mentori program a Munkaügyi központban.

Az ideje fél év volt csak és az is kimenetnek számított, ha az ügyfelem regisztráltatta magát. Tartós munkaviszonyokat nem sikerült tető alá hozni.

Ez mondható el a Családsegítő programról is. Ennek már két év volt az ideje. Az ügyfelek, örültek a puszta kapcsolatfelvételnek is. Figyelembe kell venni az évet. 1999-ben indult a program. Az akkor született gyermekek ma már kamaszodnak és azok a szülők már munkanélküliként kötöttek házasságot, sőt az ő szüleik éppen 1990-ben veszítették el a munkahelyüket, amikor ők 10-15 évesek voltak. Viszont voltak a program idején kamasz gyerekek bőven, ők azóta igazi második generációs munkanélküliek.

A programba nem volt beépítve a munka világába visszatérítő aktív eszköz. Legfeljebb az önfoglalkoztatóvá válás pályázati lehetősége felé lehetett terelgetni a bátrabbakat. A lehetőségeik nem voltak elegendőek általában. A vállalkozóvá válás akkor nem nagyon inspirálta a lendületüket és hitüket vesztett munkanélkülieket, az éppen beindult Széchenyi Terv a legtöbbjük számára elérhetetlen volt, de aztán még ez is elsorvadt a kormányváltás után.

A cigányoknak juttatott egyszeri hízó, vagy baromfiállomány juttatása kevés helyen érte el a célját, ezért a pályázatgazdák elálltak az ehhez hasonlóktól.

A programtervem lányege, a hosszú távú mentorálás, az aktív eszközök bevonásával, két szintű segítségnyújtással, a válságkezeléssel és az önálló életvitellel együtt, pl. saját otthoni vállalkozással több modulból áll az alábbi részletezés szerint.

 

VÁZLATOS LEÍRÁS

 

  1. A program célcsoportja, a tartós munkanélküliek, akik általános iskolás gyermeket nevelnek, akik középiskolás gyermeket nevelnek. Feltétel, hogy legalább egy szülő tartós munkanélküli legyen. Figyelembe kell venni az egy főre jutó keresetet, a háztartásban élő eltartott gyermekek számát. A kedvezményezett attól függően kerül az I. vagy a II. programba, hogy az induláskor milyen feltételekkel rendelkeznek a programba való bekapcsolódáshoz, hogy milyen napi elfoglaltságot vállalnak a kezdettől fogva, mennyire bizonyulnak együttműködőnek, vállalnak-e intenzív napi tanulást a sorsuk érdekében.

 

  1. Alprogram:

Azoknak a nagyon leszakadt, apátiában élő és/vagy depressziós klinikai tüneteket produkáló szülők, akik mentori segítséggel, minimális szakmai felkészítés után rendszeres mentori* és bázisvezetői** segítség mellett tudnak vállalni kisállattartást, kertművelést, annak érdekében, hogy saját fehérje és vitaminforrással rendelkezzen a gyermek táplálásához.

A segítségnyújtás: 1vemhes kecske; 20-30 tyúk; 10 kacsa; 5 választási malac(mangalica); eszközök alapanyagok ólakhoz; vetőmag (a kert nagyságától függően) A növényekkel a feltételekhez kell alkalmazkodni, de prioritása van a következőknek: Burgonya, borsó, bab, zöldségek, takarmánytök, sütőtök, uborka, paprika, paradicsom.

Feltétel, hogy a szakmai felkészítéssel egy időben nyitottak legyenek egy mentálhigiénés rekreációs tréningben való részvételre is. Mivel a bizalmi tőke itt a legkevesebb, szükség szerinti élelmiszersegélyt kapnak felkészülés idejére. (Pénzt nem, tekintettek az erős dohányzási, esetleg italozási pótcselekvésekre.)

Az első alprogram résztvevői lehetőséget kapnak egy éves sikeres tevékenység és kapcsolattartás után a második alprogramba való becsatlakozásra.

Ebbe a csoportba esnek azok a kedvezményezette is, akik bár egyedül nevelik a gyermeket, gyermekeket, de valamilyen alkalmi munkát tudtak eddig vállalni, illetve, be nem jelentett munkát végeznek. Mivel az ilyen fekete munka az egyedüli bevétel, nem szabad rögtön hatósági eszközöket, vagy a programból való kizárást alkalmazni, hanem egy lépéssel érdemes beengedni a legális lehetőségbe. Ha látja, hogy nagyobb vállalással meg tud élni a program segítségével, vállalni fogja a 2. alprogramot is.

 

 2. Alprogram:

A kedvezményezett vállal egy komolyabb állattenyésztési, növénytermesztési tárgyú szakmai felkészítést, amelyben helyet kapnak vállalkozási ismeretek is.

A feltétel, hogy a mentori kapcsolatfelvétel alapján meg lehessen állapítani a tartós, fegyelmezett munkavégzésre való hajlandóságot, készségeket.

A kedvezményezett 1 milló Ft. értékben kap állatokat, eszközöket, alapanyagot ólakra: Az állatok: Legalább 1 szarvasmarha(tejelő), vagy 3 kecske, 20 választási malac, 100 csirke, 20-50 kacsa. Növénytermesztésre a területtől méretétől függően fóliázásra és/vagy takarmánytermelésre kap anyagiakat. Az esetek egyedi mivoltából fakadóan lesz komoly előkészítő munkája a mentori teemnek és a program vezetőinek.

 

3. Projektek

Mindkét alprogramban, de különösen a másodikban a következő önálló munkát jelentő tevékenységek jelenhetnek meg területileg esetleg egyenlőtlen eloszlásban is.

  • Monokultúrás, fóliás növénytermasztés
  • Hűtőházas és egyéb tartósítás.
  • Húsfeldolgozás, kisvágóhíd.
  • Tejtermékek tárolása szállítása eladása.
  • Zöldségárús (alkalmazott)
  • Tésztagyártás.
  • Kereskedő

 

A tevékenységet vállalkozásban végzők, a mentortól segítséget kapnak az önfoglalkoztatóvá válás kapcsolt pályázatként való hatékony kezelésére.

Az álattenyésztés és növénytermesztéstől eltér a kézműves projektek sora, amelyeket a legkönnyebb elkezdeni.

  • Vályogverés
  • Fazekasság, kerámia
  • Kosárfonás
  • Bőrmunkák
  • Szövés
  • Kötélverés
  • Szabó-varró munka
  • Gyöngyfűzés
  • Tűzzománc

A két utolsó, a rekreációs tevékenységek mintapéldája. Voltam szanatóriumban, tanítottam unatkozó betegeknek gyöngyfűzést. A vizitvezető orvosnak leesett az álla az eredményen. Pl. onnan kezdve nem kérték a nyugtatót.

 

A szövés pl. egy termelési vertikummá fejleszthető mondjuk Etesen, ahol volt kenderföld. A kötélveréshez oktatásához, Karancslapujtőn lakik az utolsó kötélverők egyike.

 

  1. A program lebonyolítója. Egy civilszervezet, vagy néhány civil szervezet konzorciuma (megyénként) amely központosított vezetéssel működik és társul legalább egy „új típusú” szövetkezettel. Nógrád Megyében tavaly alakult egy ilyen fogyasztói szövetkezet.

A felelős, a civil szervezet elnöke és a főállású programigazgató.

Minden munkaügyi kirendeltség területén dolgozik egy területi vezető, a programigazgató irányítása alatt. Kapcsolatot tart az igazgatón és az irányítása alatt dolgozó mentorokon kívül, a kistérség programban érintett polgármestereivel, a kirendeltség vezetőjével, a térség vállalkozóival, civil szervezetek vezetőivel.

*Mentor : Nagy önállósággal végzi a munkáját.Kirendeltségenként 3-5 dolgozik (Nógrád Megyében). Feltárja a kedvezményezettek lehetséges körét, a munkaügyi kirendeltség szakemberei és vezetője segítségével. Ebben a munkában igénybe veszi az együttműködő polgármesterek és gyermekvédelmi felelősök segítségét. Kapcsolatot tart a programban érintett községek iskoláinak igazgatóival. A területi vezetővel együtt kiválasztja a településenként egy fő **bázisvezetőt, aki példájával, kapcsolataival segíti a kedvezményezettek munkába állítását, vállalja a fóliázást, a vetőmegtermesztést, a csirkekeltést. A bázisvezető telkén végezhető el a mélyfúrás 2 km amely a geotermikus energia hasznosítását szolgálja. A bázisvezető szolgáltat a program kedvezményezettjeinek, de ő maga is kedvezményezett, csak korábbi önfenntartó munkája példa értékű.

 

  1. III.              Hatósági részvétel:

A program hatósági felügyeletét a Megyei Munkaügyi Központ végzi. A program sikere és elterjeszthetősége érdekében érdemes megfontolni egy régiós szintű bevezetést is. Ebben az esetben a főhatóság a régióigazgatóság egy igazgatósági vezetővel.

Az én szerepemet abban tudom elképzelni, hogy akár megyei, akár régiós szinten felügyelem, ellenőrzöm a munkát, a konkrét pályázatkiírástól elkezdve.

Ha a kormány még nagyobb hatékonysággal és még nagyobb extenzitással akarja ezt a programot beindítani szívesen konzultálok elsősorban azzal, akinek ajánlottam ezt a vázlatot.

Rákos Csaba

 

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 19
Heti: 46
Havi: 22
Össz.: 41 766

Látogatottság növelés
Oldal: A "Felemelt fejjel program vázlata"
"Hal helyett hálót!" Önfoglalkoztatás állami segítséggel. - © 2008 - 2024 - felemeltfejjel.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »